A következő címkéjű bejegyzések mutatása: quimby. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: quimby. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 24., hétfő

Valahogy azt súgja az ösztönöm: jobb, ha magamba költözöm.


ékszerelmére, 1999
a legjobb quimby album valaha.
és ebben anélkül vagyok biztos, hogy a legutóbbiakat hallottam volna végig.





Ha menekülnél, de nincs hova,
van a a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan.

Ez az otthontalanság otthona,
benne anyád helyett egy mostoha
szeretget unos-untalan.

Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.

Nem zavar és nem kavar fel,
mindenki boldogon élhet vele:
óvszer nélkül fogyasztható
biztonságos konzumzene.

De a nihil nem idilli állapot,
csak lustán basznak az állatok.
Valahogy azt súgja az ösztönöm:
jobb, ha magamba költözöm.




vegyétek meg ezt a kibaszott albumot.



2010. december 26., vasárnap

nem vagy való nekem

klasszikusok hóeséshez 1.




most múlik pontosan
engedem, hadd menjen
szaladjon kifelé belőlem, gondoltam, egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
villámlik, mennydörög
ez tényleg szerelem

látom, hogy elsuhan felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót, csőrében szalmaszál
magamat ringatom,
míg ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován
egy táltos szív remeg a konyhakésben
talpam alatt sár és ingovány

azóta szüntelen
őt látom mindenhol
meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torz tükör
szentjánosbogarak
fényében tündököl

egy indián lidérc kísért itt bennem
szemhéjain rozsdás szemfedő
a tükrökön túl fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő